Történet

A katolikus általános iskola indításának terve ugyanúgy a '90-es évek elejére tehető, mint a Fráter György Katolikus Gimnáziumé, amelynek része lett. 1996-ban az Egri Főegyházmegye Zsinatán határozat született, a nagyvárosokban - Miskolcon is - legyen meg az oktatási rendszer minden fokozata. Városunkban voltak akkor már katolikus óvodák és gimnáziumok, éppen csak a középső fokozat hiányzott.

Az új-diósgyőri 16. Sz. Általános Iskola (Miskolc, Fadrusz J. u. 3.) 1994-ben megszűnt. A Szent Imre plébánia az üresen álló, elhagyatott, igen leromlott állapotban lévő ingatlant 1997-ben megvásárolta. Az épület Bíró utcai szárnya eredeti megjelenésben lett felújítva, a szükség szerinti átalakításokkal, illetve itt épült fel a tornaterem is. A Fadrusz utcai szárny teljes egészében új létesítményként csatlakozik a másik épületrészhez. Az iskola épületét 2000. augusztus 26-án áldotta meg Dr. Seregély István érsek úr.

Szülői kérésre felmerült az iskola bővítésének gondolata. 2002. november 14-én a plébánia megvásárolta a Fadrusz utca másik oldalán lévő ingatlant 2003. szeptember elsejével az általános iskola kivált a Fráter intézményrendszeréből, és Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola néven, önállóan folytatta működését. Az új épület alapkövét és az alapító levelet 2005. január 18-án helyezte el Dr. Seregély István érsek úr. A felsős szárny megáldása pedig 2006. június 22-én a Te Deumot követően történt. A régebbi épületben az alsó, az új épületben a felső tagozat kapott helyet.

2010. szeptember elsejétől az iskola tagintézménye lett a Kisboldogasszony Óvoda, így többcélú intézményként, 2013. szeptember elsejétől a Szent Anna Óvoda csatlakozott. Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvodaként folytatjuk működésünket.

Szent Imre nevét kapta az iskola

Szent Imre herceg a magyarság, elsősorban a magyar fiatalok példaképe, akinek tiszta, erkölcsi magatartása, fegyelmezett élete mintaként áll tanulóifjúságunk előtt. Szeretnénk, ha ebben az iskolában nevelkedő fiatalok követnék Szent Imre herceg életének példáját, és hasznára válnának szűkebb környezetüknek és magyar hazánknak is.

Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának volt a gyermeke. Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Születési idejét 1000 és 1007 közötti időre teszik, születési helyét pedig Székesfehérvárra. Imre herceg életét nem könnyű követni, mivel legnagyobb részt krónikák és legendák gyér adataira vagyunk utalva. Azonban az bizonyos, hogy a jövendő trónörökös nevelésére nagy gondot fordítottak. Első nevelői a szülei voltak, majd Gellértre bízta a király fia nevelését. Imre 23 éves volt, amikor atyja befejezettnek látta neveltetését. Mint jövendő uralkodótól, elvárták tőle, hogy rangjának megfelelő házasságot kössön.

1031-ben István király fiát akarta megkoronáztatni Székesfehérvárott, hogy trónját és országában a kereszténység zsenge vetését a jövő számára biztosítsa. Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900 esztendőn keresztül. Ebben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy feldühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt.

Intelmek:

"Hallgass, fiam, atyád intelmére,
s ne vedd semmibe anyád tanítását!"

A türelemről így beszél Pál apostol: "tanúsítsatok mindenki iránt türelmet." És az Úr Evangéliumában: "Ha [türelemmel] kitartotok, megmentitek lelketeket." Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy."